Zűrös hétköznapok, csajok, pia, szex...

Hétvégén megint találkoztam a vörössel. Válaszoltam neki, hogy mutassa meg élőben is a széket, meg ha gondolja, ránézek a rajzra is. Azt mondta, tudom, hogy hol lakik, hívjam, ha ott vagyok.
Leültem egy kicsit gépezni, hogy ne rohanjak oda túl hamar. Persze inkább őt kellett volna áthívni, nehogy már én menjek. De már elbasztam.
Szóval odamentem, lehozta a széket, meg a rajzot is egy táblán. Beültünk az autómba nézegetni. Hiába akartam elvinni valahova, meginni egy teát, vagy bambit, ő nem akarta. Jó volt, nem volt semmi különleges, csak örültem, hogy ott vagyok. Búcsúzóul adott egy puszit, olyan kis pörgős aranyos zavarban. 

A vörös csaj küldött egy fotót, amin az általa tervezett, vagy inkább lekoppintott akrill szék van kinyomtatva, persze kicsiben. A tenyerén van, az egyik ujjával piszkálja, miközben az arca elé emeli. Tök aranyos. Csak azt nem tudom, hogy erre mi a faszt válaszoljak.

Fel kellene hívni a medencés csajt, hogy figyelik-e még, vagy már sikerült-e rendesen szakítaniuk.

Ez a hippi munkatársam annyira furcsa. Alig tudja elmondani, hogy mit akar, viszont tök jó ötletei vannak. Vele már tudom, hogy hogyan fogok összehaverkodni. Tutira szív, akár még munkaidőben is. És mindig fordítva ül a széken.

Tegnap délután megint vissza kellett mennem az előző munkahelyemre. Amikor beértem, láttam, hogy a vörös csaj éppen nagyon siet a mosdóba. Pár perccel később jött ki, szerintem friss sminkben. Csillogó szájfény, erős illat… Egyből hozzám jött köszönni, gondolom, hogy miattam is sminkelt. Amíg vártam, beszélgettem vele egy kicsit munkáról, meg hogy van-e még barátja, ilyesmi. Most nem terelt le olyan hamar. Gondolom, hiányoztam neki.

Láttam, hogy a helyemet már szétbombázták, meg tök hidegnek tűnt az egész iroda. Most, hogy már idegen lettem, a hely is az lett. A még beígért munkámat leadtam, azt mondta a főnök, hogy ha bejön, fizet érte valami jelképes összeget számlára, és akár a későbbiekben is dolgozhatunk még együtt. Ha ezt tudom, sokkal faszábbra csinálom, bár így is azért rendben van. Majd számlát kell kerítenem valahol. Vagy utána kérdezek majd a könyvelésen, hogy milyen jogosultságaim vannak az új helyen.

Szombaton összefutottunk az utcán felszedett csajokkal. Jó volt, bebasztunk, de nem tudtuk megdugni őket. Kicsit beszívtam otthon, indulás előtt, ezért hülyeségeket paráztam. Végig olyan érzésem volt, mintha vagy leszbik lennének, vagy csak én érdekelném őket, a haverom meg egyáltalán nem. Nem tudtam befogni, és miközben azt sem tudom, miről beszéltem, a haveromat is próbáltam bevonni a beszélgetésbe. Szerencsére jól is érezte magát.

Viszont rábaszik, ha belezúgott, mert egy hónapra lelépnek valahova táboroztatni, együtt. Majd szeptemberben keresnek, azt mondták. Na persze…

Tegnap este egy kicsit berúgtam otthon, és felhívtam a medencés csajt. Bocsánatot kértem, amiért tönkretettem a kapcsolatát. Szerintem ő is ivott mert szóba állt velem. Azt mondta, hogy amúgy is szar volt már, mert nagyon rátelepedett a faszija. De ettől függetlenül bunkóság volt amit csináltam, és nem tudja, hogy meg fog-e bocsátani. Ez jól hangzott, gondoltam, akkor még kapcsolatban maradunk. El is hívtam ismét, hogy bocsánatot kérhessek tőle. Azt mondta, hogy most még nem lehet, mert a pasija biztos figyelteti. Nem tudtam eldönteni, hogy ez komoly, vagy csak így ráz le.

Hívott este a haverom, hogy felhívta a csaját, akit az utcán szedtünk fel, és hogy elhívta randizni. Ekkora balfaszt. Azt mondta a lány, hogy csak akkor vannak benne, ha négyesben megyünk, mert ők tök jól érezték magukat a múltkor is. Mondtam neki, hogy nem is tudom, mert lehet, hogy csak szórakoznak és hülyítik, mert engem még csak ismerősnek se jelöltek be.

Írtam tegnap este a Vörösnek. Egész sokat cseteltünk. Egyedül volt otthon, egy kicsit ivott is, és azt mondta, hogy valamikor összefuthatunk egy cigire. Addig erőltettem, hogy áthívott, hogy a házuk előtt szívjunk el egy cigit. Kérdeztem, hogy milyet szeretne, de nem akart betépni. Jó volt, aranyosan röhögcsélt, meg néha megfogta a karomat, amikor le akart esni a padkáról.

Tegnap elmentünk fröccsözni. Az egyik haveromnak már hónapok óta nincs csaja, ráadásul a nagy szakítása óta csak egyszer volt egy kurvával. Persze én vittem el. Egy pancser volt, mert telefonon megbeszéltem a csajjal, hogy minden legyen benne, de csak szopást meg dugást kért. Közben a szomszéd szobában én is befizettem egy órára.

Hétvégén hallottam, hogy a medencés csaj meg a faszija szétmentek. Állítólag én vagyok a hibás. Mindegy, leszarom, csak azt bánom, hogy így már soha sem tudom megdugni.

A drogos csajjal meg én csináltam hasonló genyózásokat. Hazaértem, és az ajtóban válaszoltam az üzeneteire, szóban. Vagy mikor valami bensőségeset akartam tönkretenni, akkor vettem elő a mobilom, és írtam meg a válaszaimat neki. „Igen, nem, nem, na most már hagyjál.” Amikor napközben is volt kedvem bántani, akkor vagy egy szexképünket küldtem el neki, vagy valami disznó dolgot írtam, hogy mire készüljön este. Eleinte bírta őket, de aztán sikerült hamar túlzásba esnem. Viszont van egy rakat képem meg szexvideóm vele. Sosem néztem meg őket.  

Hát, a tegnapinak még nincs folytatása, viszont eszembe jutott róla, amikor a Pultos csaj kért meg, hogy ne írogassak neki. Persze mindig tudni akartam, hogy hol van, mit csinál, meg hogy érzi magát. Gondolom, az agyára is mentem. A vége felé már csak nem válaszolt, aztán meg is kért, hogy ne írogassak neki munkaidőben, max hármat egy nap. Vagy ha valami nagyon fontos, hívjam fel. Napi 3 üzenet gtalkon vagy viberen. Ennyit kaptam. Elég megalázó, akkor viszont egészen máshogy éltem meg. Szinte az utolsókat rúgtuk, és nekem fel se tűnt.

Elküldtem, és visszaírt, kb annyit, hogy, persze, nincs harag, csak olyan, mintha mindenki látta volna meztelenül, és jobb, ha inkább elkerüljük egymást, ne írogassak neki.

Szerintem jó ötlet elküldeni ezt az üzenetet a Medencés csajnak:

Szia, sajnálom, ami történt, de remélem, nincs harag. Mindent megbeszéltem a barátoddal. Igazán jó ember, figyelmes, és törődik Veled. Viszont jó lenne találkoznunk, és megbeszélni az egészet, végül is a kettőnk dolga…

Tegnap délelőtt a papírmunkát intéztük az új helyen, meg ismerkedtünk a többiekkel, az előkészítőkkel, ilyesmi. Egy nevet sem jegyeztem meg. Elég fárasztó volt, utána még visszamentem az előző helyre, elintézni ott is a dolgaimat, meg leadni amiket kell, ellopni ami fontos lehet, ilyesmi.

Elég sokáig bent voltam, és este, amikor jöttem ki, a medencés csaj faszija várt a parkolóban. Jöttek vele szintén kigyúrt barátok. Persze először fogalmam sem volt róla, hogy ki a fasz, és mit akarnak. Eléggé beszartam, mikor körbevettek, de azért nem mutattam nagyon. Sőt, ahogy odajöttek, az egyik éppen rágyújtott, én meg elkértem a tűzét. Ezután sikerült a srácot leválasztani a barátairól, és kettesben beszéltünk. Persze hőbörögve kezdte, hogy „miafasz, én csajom, szerencséd, hogy utcán vagyunk” meg hasonló, amiket ezek gondolom otthon gyakorolnak a tükör előtt. Viszont annyira jó voltam! Elmagyaráztam neki, hogy jobb, ha visszavesz, mert a csaja egyedül jött egy toples medencés partira, és a haverom fűzte egész este, akivel ugyan nem volt semmi, de lehetett volna, mert a nő nem mondta, hogy van barátja. Gondoltam, hogy aláteszek, és bekavarok a csajnak, de inkább hagytam.
Persze abban határozottan igazat adtam, hogy nem szabad így bánni a nőkkel, és ilyen fotókat készíteni róluk. Aztán meg körbeküldeni őket a közös ismerősöknek főleg nem illik… Majdnem egy órán keresztül „beszélgettünk”. A vége felé, mikor már kiegyeztünk, véletlenül elmosolyodtam. Akkor már az járt a fejemben, hogy mit szólna hozzá, ha a barátnője teleélvezett pinájáról kapna egy képet valamelyik délután. Azt is megúsznám?

Pénteken megkértem a Vörös csajt, hogy jöjjön be, el kell neki mondanom valamit. Gondoltam, utolsó napom, már úgy is mindegy, keményen belevágok. Azzal kezdtem, hogy teljesen megőrjít, és én így nem tudok dolgozni, sőt, a közelében sem tudok lenni, inkább lelépek. Nem egy hülye csaj, leállított, hogy jaj, aranyos vagyok, de hallotta, hogy femondtam. Leült az asztalom szélére, és átvette az irányítást. Azt mondta, hogy ő is érzi a kémiát, de ránézésre tudja, hogy nekem ő mire kellene. Határozottan cáfoltam a még el nem hangzottakat is. Azt mondta, hogy sajnálja, hogy lelépek, tök jól kijöttünk. Viszont van barátja, akivel most minden rendben van, és ezt nem akarja elrontani egy ilyen dologgal. Először szóhoz sem jutottam, aztán az villant át az agyamon, hogyan lehetne ebből a lehető legtöbbet kihozni. Elkértem a számát, és még ott írtam neki egy üzenetet: „Keress! ;)” Azt
mondta, hogy nyugi, ha akar, megszerez magának.

Hétvégén kitakarítok. Meg kidobálom a sörös dobozokat. Mostanában nem nagyon fér belém pia, a rövidet meg tisztán nem bírja a gyomrom, ezért azt szoktam csinálni, hogy veszek valami ízesített sört meg vodkát. Az első pár korty még jól esik, azt leiszom, és a helyét felöntöm vodkával. Csajoknak is be szokott jönni, és nem is sejtik, hogy milyen alattomos. Használható pia.

A medencés csaj rám írt tegnap este, hogy köszöni, hogy mindenkinek megmutattam a képet, egy seggfej vagyok, és amúgy meg nem is látszik semmi. Megnéztem, van faszija. Így még izgalmasabb szórakozni vele, és még a puncija is tetszik. Nézegettem a képet, és elképzeltem, milyen lehet nedvesen, vagy szex után. Jó lenne megdugni. Vissza is írtam neki, hogy „nekem azért bejön az a kis semmiség, ami nem is látszik ;)” Nem válaszolt, de a faszija bejelölt ismerősnek. Atyaég, micsoda tini szerelem…

A drogos csajjal alig mozdultunk ki hétvégenként. Annyira már nem cuccoltunk sokat, mint az első alkalommal. Éppen csak annyit, hogy valahogy elteljenek az unalmas hétvégi napok, és még legyen erőm dugni elalvás előtt. Persze volt, hogy belealudtunk. Volt, amikor csak én, de olyan is, amikor ő ájult bele. Én meg folytattam. Neki mindegy is volt. Sosem élvezett. Nekem meg egy idő után egyre nehezebben állt fel. Minek, ha nem tudok neki örömöt okozni? A székmániás csaj meg már attól is élvezett, hogy csak az ölembe ült, és ruhán keresztül szexeltünk az irodában.

Délelőtt egy kis előadást tartottam a gyakornokoknak. A vörös a napokban egy kicsit elhidegült, de most megint hozta a formáját. Nem értett valamit, leültem előkeresni, ő meg odajött, és behajolt a laptopom fölé. Persze a kilátás pont jó volt, gyönyörködtem is a hófehér melleiben, vagyis ami látszott belőlük, ő meg észrevette. Ahelyett, hogy gáz lett volna a dologból, azt mondta, hogy milyen szerencse, hogy vett fel melltartót, mert amúgy nem mindig szokott. Nem is értettem. Pedig nincs olyan pici cicije, hogy ne kellene. Persze ezt neki is megmondtam. Nem folytatta a beszélgetést, viszont amikor visszaült, láttam, hogy megkeményedtek a bimbói. Úgy átütött a felsőjén, hogy biztos lehetek a méretében, nem pushup volt rajta. Ettől persze nálam is majdnem megkeményedett valami. Este kiverem rá facebookon, végre visszajelölt, és hozzáférek a képeihez.

A Pultos csajjal egyszer csak azt vettem észre, hogy végre nálam lakik, és a kiadott lakásából fizetjük a rezsit, meg néha a bevásárlást. Tök jó volt. Még kis listánk is volt, hogy mit kell venni. Én kurvára örültem, ő viszont egy idő után szenvedett. Sosem mondta, de láttam, hogy ez az egész mennyire nyomasztja néha. Persze erre is csak utólag jöttem rá, visszaemlékezve a gesztusaira, és arra, hogy alig mosolygott. És a vibrátorát is csak egyedül használta. Bár ő sosem kért ekkora változást, mégis más ember lettem. Azt gondoltam, hogy érte, miatta változtam, és ezt értékelnie kellene.

Hajnalban kaptam egy mélt egy haveromtól, gondolom eléggé készen küldhették, hogy a villás buliból a csajnak volt-e tevepatája. Reggel meg akartam keresni a kábelt a telefonomhoz, de akkora kurvanagy mocsok van mostanában a lakásomban, hogy lehetetlen vállalkozásnak tűnt. Van az a jófej kollégám, tőle kértem egyet a második teázásom közben. Felvilágosított, hogy ezekről a vackokról fel lehet tölteni, vagy el is lehet küldeni emailben a képet. Basszus, de nem forog még az agyam. Pedig valami kis halvány gondolat ott volt a fejemben, hogy átbumpolom neki is, mint a kollégám feleségének. Ez a kurva adatkábel berögződés…

Amúgy a képek egész jók lettek. Vastag, húsos pinája van. Az egyiken átsejlik egy kis leszállópálya is.

Egész jól sikerült, estig maradtunk bent a koktéllal, meg egy doboz cigivel. Az asztalomon, egy kancsóban volt a pia, úgy nézett ki, mint egy limonádé. Persze megkínáltam, és mielőtt ivott volna belőle, szóltam, hogy óvatosan, különleges limonádé. Azonnal tudta, hogy miről beszélek, hogy ez lesz a jégoldó, és megkérdezte, hogy Long Islandről van? Nem értettem, de elmagyarázta, hogy a Kegyetlen játékokban itattak le jeges teával egy csajt. Persze innen már vágtam, és megnyugtattam, hogy annyira azért nem durva.
Amíg sikerült megtörni a jeget, addig tényleg csak munkáról beszéltünk, utána viszont elkezdtem fűzni. A feszült helyzeteken túl semmire sem jutottam vele. Azt akartam, hogy ne nekem kelljen a döntő lépést meglépnem, hanem ő akarja jobban. Volt is egy pár mozdulat, amikor éreztem, hogy megcsókolhatnám, vagy az asztalra vághatnám. Egyszer majdnem fel is állt, amikor ki akartunk menni cigizni, elejtette a gyújtót, és lehajolt érte. Elképzeltem, ahogy a fehér kerek fenekét hátulról... Most is megmozdul valami.
Elsőre nem jött össze, de van benne valami, amitől érzem, hogy össze fog! Vagy csak szórakozik velem…  

Tudom, hogy feltűnő, de pont ez volt a szándékom vele. Behoztam ma termoszban egy kis gint. Nem találtam elég nagy laposüveget.
Mondtam a vörösnek, hogy ebéd után ugorjon be, ha van kedve, hoztam egy kis jégoldót.
Felütöm a gint szódával, egy kis lime meg jég, és meglátjuk, mi lesz. Persze azért hívom be, hogy megbeszéljük, hogy akkor beszáll-e az én melómba is, vagy sem...