A legénybúcsú valami elképesztően sikerült. Mondjuk kissé ambivalens, mert az éjszaka nagy része tényleg hatalmas buli volt, hajnalra viszont elcsúsztunk, és hányásos ásványvízkúra lett belőle, majdnem mindenkinek. Na de inkább a jó részét mesélném.

Kis könnyű piálás és hidegtál indította az estét, illetve még a délutánt. Senkinek sem voltak gondjai a felszabadultsággal. Aztán tíz körül megjött a csaj. Kicsit azért aggódtam, hogy jól nézzen ki, hasonlítson a fotóra… Aztán megérkezett, és tényleg olyan volt, amilyet mindenki szeretne. Szóval jó kurvát választottam, de az árát is megkérte az estének… Nyomott egy félórás műsort az asztalon, aztán kérdezte, hogy hogyan szeretnénk tovább.

A vőlegény persze nem vitte el, a többiekről meg inkább nem árulkodnék.

Mikor visszajött, mi már valahogy túl is tettük magunkat rajta, és annyira tetszett neki a buli, amit már addigra felpörgettünk egy kicsit, hogy ledobta a felsőjét, táncolt még egyet a vőlegénynek, aztán kikísértem, és kifizettem. Na az izgalmas volt. Jött érte a barátja, meg az ő barátai, én meg persze már részeg voltam, és próbáltam komoly arcot vágni. Biztos komolynak is tűntem, amikor úgy búcsúztam el, hogy „köszönjük az együttműködést”.