Írtam ismét egy levelet, amiben az volt, hogy várom a lehetőséget, hogyan bontakozhatna ki bimbódzó kapcsolatunk. Amíg erre nem talál megoldást, nem kívánok vele újra kapcsolatba lépni. Adok három nap gondolkozási időt, hogy számot vessen, addig ne válaszoljon, mert elhamarkodott döntést hozna. Viszont ha utána sem keres, megértem az üzenetét, és többet nem alkalmatlankodom!

Persze kurvára örülnék, ha írna valami hirtelen, frappáns mélt, vagy felhívna, vagy a karjaimba rohanna.
És jól kibasztam magammal, hogy az egész hosszú hétvégét várakozással tölthetem.

Viszont ha nem rendeződik a dolog úgy, ahogyan nekem is tetszene, akkor nem szenvedek vele tovább. Sajnálni fogom, mert nagyon megfogott, de…