Persze ma délelőtt is megvolt a söröm, még munka előtt, viszont már váltottam is pár szót a csapos csajjal. Mondta, hogy de jó dolgom van, hogy itt iszogathatok minden délelőtt. Mikor láttam, hogy mennyi esze van, elkezdtem hülyíteni, hogy szövegíró vagyok, és az utolsó számom jogdíjaiból élek ilyen jól, amit Kurt Cobainnak írtam tegnapelőtt, jiddis nyelven. Meg fokoztam, hogy annyira jó szám lett, hogy Dubaiban minden lift ezt játssza menet közben. Hülye egy picsa…

Aztán mikor bejöttem, írtam a Kid Édesnek, hogy kávé tíz perc múlva? Mire kijött, a hosszabb pultra raktam a bögréjét, elé a cukorral. Beszélgettünk egy kicsit, aztán mikor kiöntöttem a vizet, megkérdeztem, hogy kér-e cukrot, mert én igen, és egészen közel lépve hozzá, a dereka mellett, elvettem a pultról a cukortartót. Szerintem ezt valami filmben láthattam, de amúgy nagyon tetszett. Nem igazán tudta, mit akarok, és egészen közel is volt az arcunk. Próbáltam úgy mozdulni, hogy tényleg, szinte összeérjen a szánk, aztán elvettem a cukrot, és leléptem. Remélem most már én is kicsit megzavarom az agyát…