Pénteken hazavittem a Pultos csajt. Az aranyos kis este volt, főztem neki teát, meg ilyenek. Szombaton estére már feküdtem mellette, mert én is szarul lettem. Vasárnapra ő helyrejött, én meg még rosszabbul néztem ki.

Szombaton még felhívott anyám, mintha érezte volna, hogy dögrováson vagyok. Elmondta, mit egyek meg igyak, a szokásos, aztán félóra múlva visszahívott. Elmondta, hogy a faternak van egy ÁNTSZ-es haverja, aki szerint a vírusos megbetegedéseken csak a fehérpálinka segít. Azzal három nap alatt rendbejövök, amúgy meg bármit szedhetek, egy hét.

Átjöttek, hoztak gyümölcsöt, meg egy üveg házit, hogy vegyek be belőle napi háromszor féldecit kétszerre! Mondtam, hogy ez még viccnek is rossz, semmi kedvem piálni, de vasárnapra meggyőztek.

Átmentünk a Pultos Csajhoz, mert hogy ő ott könnyebben tud velem foglalkozni. Akkor már elkezdtem a gyógyszerek után a pálinkát is nyomni. Meglepő, de nem lettem tőle szarabbul.

Hétfőn meg kedden még zombi voltam, de csak azért sem mentem el orvoshoz. Úgyis csak antibiotikumot adna, amit nem szednék be, közben a rendelőben meg még betegebb lennék.  Ma már csak 37 a hőemelkedésem. Tudom, hogy ilyenkor kell még egy napot kibírni, de már nagyon mennék.

Haza is jöttem, és ha holnap reggel is jól leszek, már be is nézek a munkahelyre, ha más nem, csak délig.