Az esti buli ismét jól sikerült. Érdekes, hogy ezek az emberek isznak rendesen, de mégis tudnak mértéket tartani. Na mindegy, a lényeg, hogy elég sokan voltunk, de a vacsorára nem mindenki ért oda.
A Kis Édes is csak a játék közben esett be a barátjával, mikor már szinte teljesen lemondtam róla, hogy jön.
Szerencsére még nem voltam részeg, és feltűnt, hogy nem fogják egymás kezét, meg nem egymással beszélgetnek, ilyesmi. Ez persze lehet, hogy azért van, mert már olyan régen vannak együtt, hogy ezek nélkül is boldogok, de valahogy mégsem ez jött le.
Aztán tudtam is vele beszélgetni egy kicsit, amikor egymás mellé kerültünk az asztalnál. Elég gázosan kezdődött, munkahelyi baromságokkal, a bátyja meg csak hülyén vigyorgott. De mondjuk nehéz is ilyen helyzetben más közös témát találni.
Na de aztán mégis sikerült, és elmondta, hogy holnap ki akar menni fotózni a városba a tömeget. Szeretne pár jó képet csinálni, és azokat fekete-fehérre, meg szépiára retusálni.
Mondtam neki, hogy szívesen kimennék vele én is, de nem beszéltünk meg semmit, mert eléggé átsiklott rajta. Lehet, hogy majd véletlenül arra keveredek, vagy nem tudom. Csak úgy simán a közelében akarok lenni.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.