Volt egy kis esemény délelőtt. A nyári srác volt pár nap szabadságon, amikor azt a felmérést is csináltam helyette. Aztán ma beszéltem a nővel, aki a megrendelő, a kis pöcs meg hallotta. Valamiért kiakadt, hogy én lenyúltam a melóját, és hogy majd fog ő még a helyemen ülni, ha kibasznak végre innen, ilyesmi… aztán még hozzátette, hogy nehogy meglássa, hogy új felnit veszek, vagy új mobilom lesz, mert ha kapok valami jattot, és nem osztom meg vele, kurva nagy baj lesz, és higgyem el, vannak erős barátai.

Hát én meg úgy megijedtem, hogy amikor hazament, regisztráltam egy gmail fiókot a nevéhez hasonlóan, és egy kamu címre elküldtem egy mélt. A visszajövő hibás címről szóló levelet kimásoltam, és Ps-ban megvágtam akkorára, hogy a címzett ne látszon, csak a szöveg, meg egy képnek a legteteje, amin felismerhetően egy tehén lesz lejjebb. Ezt a képet, mármint az egészet, faszán széthúztam egy lapra, és elküldtem nyomtatni. Aztán csak vártam.

A szöveg az volt, hogy:

„Ja bazmeg, és amúgy el nem hiszed, h ez az ostoba tehén észre se vesz semmit. Pedig még annyit se dolgozok, mint Zalán.

Ja, itt egy kép, így néz ki köbö. Ki is nyomtatom, mer ez gecijó”

Szóval ezzel a szöveggel, és a nyomtatás tetejével pont úgy néz ki a helyzet, mintha a kis pöcs kivette volna a képet a nyomtatóból, de ami bentmaradt, meg lecsúszott, arról megfeledkezett volna.